Családtörténeti kutatási tanácsok kezdõknek

Felkészülés a kutatásra

Reméljük, hogy az alábbiakban javasolt tanácsok hasznosnak fognak bizonyulni. A számos tanács közül éljen azzal a tanáccsal, amelyik aktuális az ön esetében!

Minden kutatónak tisztában kell lennie azzal, hogy a családtörténeti kutatás igen fáradságos és hosszadalmas folyamat.

A levéltárakban és egyéb nyilvántartási helyeken az ott dolgozók szívesen adnak útbaigazítást és segítséget, de magát a kutatást mindenkinek saját magának kell szerveznie és végrehajtania. Ezt a rövid útmutatót ennek szellemében állítottuk össze, a teljesség igénye nélkül. A kutatás megkezdése elõtt az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:

1. Javasoljuk, hogy a kutatás megkezdése elõtt gyûjtse össze és rendezze az összes családi információt, valamennyi dokumentumot, iratot, anyakönyvi kivonatot, iskolai bizonyítványt, végrendeletet, temetési értesítõt, önéletrajzot, és minden egyebet, melynek jelentõsége lehet.

Minden kis, esetleg jelentéktelen apró adat is, igen nagy segítségünkre lehet a kutatásban, ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani - különösen az idõs rokonokkal folytatott beszélgetésekre, és az általuk elmondottakra. Igen sok felesleges és fáradságos munkától kímélhetjük meg magunkat a késõbbiekben.

Célszerû átvizsgálni a családi Bibliát, melybe rendszerint a fontos családi eseményeket bevezették, ajánlatos ezt megtenni a régi könyvekkel is, amelyekben lehetnek fontos bejegyzések.

Az a tapasztalat, hogy sokkal több irat van a család egésze birtokában mind gondolnánk, és igen bölcs dolog ezeknek az összeszedése és rendszerezése, még mielõtt valaki - a másképpen gondolkodók közül - mint valami felesleges ócskaságot - kidobná.

Vizsgáljon meg tüzetesen saját és rokonai tulajdonában lévõ iratokat, fényképeket.

Ezek tájékoztatást nyújthatnak saját, és korábbi generációkat illetõen.

Különösen idõsebb rokonok birtokában lehetnek ilyen iratok és visszaemlékezésük is hasznos lehet. Ne mulasszuk el azonban ezeket a pontosság érdekében más forrásokkal összevetni ahol csak lehetséges.

Az otthonban fellelt tájékoztató adatok elegendõ részleteket nyújtanak ahhoz, hogy a kutató munka a különbözõ, hiteles iratokat õrzõ-tároló helyeken is beinduljon.

Sok idõt és erõfeszítést takaríthat meg azzal, ha megtudja, hogy kutatták-e már a család történetét a családjában.

2. Vizsgálja meg, hogy a holapunk FÓRUM-án a keresett család vagy személy szerepel-e.

3. Kutatás az Interneten - http://www.arcanum.hu/mol/ cimen lehetõség van egy családnévre rákeresni.

4. Kutatás a Magyar Országos Levéltárban (MOL), és a magyarországi levéltárakban. A levéltárak honlapjait az oldalunkon található linkek segítségével el lehet érni.

5. Kutatás az Egyházi levéltárakban. A levéltárak honlapjait az oldalunkon található linkek segítségével el lehet érni.

6. Kutatás a Mormon Genealógiai Index -ben.

7. Kutatás a Magyarországi Könyvtárak-ban. A levéltárak honlapjait az oldalunkon található linkek segítségével el lehet érni.

8. Ha a család elköltözött valahonnan, de még ismerjük a címet, eredményes lehet levelet küldeni és a jelenlegi ottlakók segítségét kérni, talán van számunkra információjuk a keresett személyekrõl, családról, házról. Sok esetben nem kapunk választ, de érdemes próbálkozni. Válaszborítékot ,és bélyeget feltétlenül küldjünk!

9. A keresett személy nevét és adatait helyezzük fel a FÓRUM alá egy új TÉMA bevitelével.

Fölös erõfeszítések elkerülése érdekében jcélszerûnek tartjuk, hogy ossza meg információit másokkal, és gyõzõdjék meg arról, hogy a családot ezidõtájt kutatja-e valaki!

10. Természetesen idõszakonként saját magunk is tallózzunk a FÓRUM-on, vajon a keresettek között nincs-e saját kutatásunkkal érintett személy! Ez a szolgáltatás csak akkor mûködik eredményesen, ha kölcsönös a segítség.

11.A helyi Anyakönyvi Hivatal anyakönyveiben is lehet kutatást végezni, de ehhez a rokonság igazolása szükséges.

12.Ha gyakorlatilag nem lehetséges személyesen a családkutatás, akkor vannak erre vállalkozó szakértõ kutatók, akik a feladattal megbízhatók. A magyarországi kutatással foglalkozókat lásd a Magyar professzionális kutatók névsorban.

13. Ha már összegyûlt némi genealógiai információ, akkor elkezdõdhet a kutatás a házon kívüli nyilvántartásokban.

Az aranyszabály a következõ: "önmagadból indulj, dolgozz visszafelé az ismerttõl az ismeretlenbe!"

14. Nem szabad elfelejteni, hogy bármely nyilvántartás tartalmazhat pontatlanságokat, és éppen ezért számtalanszor kudarccal, tévedéssel járhatnak erõfeszítéseink.

15.Végrendeletek kutatása

Igen szerencsés az a kutató, aki végrendeleteket talál kutatása során. A végakaratok ugyanis rendkívül gazdag családtörténeti adatokban.

Nem mindenki hagyott végrendeletet, de ha tett, azok igen hasznosak a családtagokat és vagyoni állapotukat illetõen. (A végrendeletek közül az általam eddigi legszebbnek ítélt végrendelet - mely mind emberi hangvétele, szép fogalmazása, a hagyaték gazdagsága, valamint a családtörténeti adatok gazdagsága miatt péda értékû -a FÓRUM/Choron család alatt közöltem.

Hatósági iratok is adódhattak végrendelet nélkül történt elhalálozás esetén.

16. Bírósági peres ügyek iratai - Királyi Táblák okiratainak kutatása

Igen szerencsés az a kutató is , akinek felmenõi sokat pereskedtek, és az ítélõ Táblák peranyagjai között a családra vonatkozó dokumentumo(ka)t talál. (Magyar Országos Levéltár - O szekció - Bírósági levéltárak : az 1526-tól 1869-ig terjedõ idõszakban Magyarországon és Erdélyben mûködött felsõbíróságok iratanyagát tartalmazza, tizenkét levéltárat és néhány levéltárba nem sorolt irat-együttest foglal magában.) A periratok feldolgozásra kerültek, így az iratokban szereplõ személyek neve alapján számítógépes katalógus áll rendelkezésre. Latin nyelvtudás szükséges az okiratok olvasásához.

17. Népszámlálások-összeírások kutatása
A népszámlálásokról és összeírásokról közölt tudnivalókat lásd részletesen a Népszámlálások-összeírások fejezetben. Igen szerencsésnek mondható az a családkutató, aki a Zala megyének Veszprémi Püspökséghez tartozó falvaiban élt családtagjai után kutat, miután egy fantasztikus ötkötetes mûben Ördög Fernc tudós kutató, egyetemi tanár feldolgozta az összes település - 1745-1771 közötti idõszakban készült - összeírásait (Ördög Ferenc: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzõkönyvei (1475-1771) I-V. kötet, Budapest-Zalaegerszeg, 1992). Az összeírások közül DVD-n megjelent az 1715-évi országos összeírás (ARCANUM Kiadó, Budapest, 1994). Ez az Interneten elérhetõ: http://www.arcanum.hu/mol/ cimen.

18. Helytörténeti könyvek - kiadványok kutatása
Igen szerencsésnek mondható az a kutató is, aki olyan helységben kutat, melynek helytörténete szakszerûen és alaposan feldolgozásra került. Ilyen például Simontornya ( Kiss István, Simontornya krónikája, Simontornya, 1938). Számos olyan adat is fellelhetõ ezekben a helytörténeti forrásokban, melyek az anyakönyvben nem szerepelnek, és a családra , keresett személyre vonatkoznak.

19. Címtárak kutatása

20. Szakmai tárak - céhek


A Magyar Országos Levéltár kutatási lehetõségei

A kezdő családkutatónak feltétlenül javasolható, hogy olvassa el a Berkes József : Tájékoztató családtörténeti kutatásokhoz cimű összeállítását. Ez ma a legátfogóbb összeállítás a magyar családtörténeti kutatás lehetséges forrásairól!

 Bárhonnan származzanak is felmenõi a munkát Budapesten kell kezdeni. Ha fogalma sincs semmirõl, ez gondot okozhat.


Állami - Polgári anyakönyvezés Magyarországon.

Születések, halálozások és házasságok polgári anyakönyvezése 1895 október elsején kezdõdött országszerte. Minden lakóhelynek meg van a maga Anyakönyvi Hivatala és az adatokat itt tartják nyilván.

Az Anyakönyvi Hivatal nevû intézményt rendszerint az önkormányzati hivatalban találjuk. Budapesten a Fõvárosi Levéltár tárol adatokat, de ezek a nyilvánosság részére nem hozzáférhetõk.

Figyelmeztetésül azonban annyit , hogy az állami anyakönyvek nehezen használhatók fel a rokonság igazolás nélkül, ugyanis az adatok 100 évre titkosítva vannak. A helyi hivatalok ötéves kutatást felvállalnak, de postai úton nem lehetséges az adatkérés-kutatás.

Kutatót nem nevezhet meg, mert ez nem rokon.

Plébániai / lelkészségi (továbbiakban:)

Felekezeti anyakönyvek

Ha nem tudja, hogy felmenõi honnan származnak, a felekezetek lehet, hogy segíteni tudnak. Ehhez tudni kell felekezeti hovatartozásunkat, mivel minden helységben, városban van római katolikus, református, evangélikus felekezeti közösség, de a nagyobb városokban van görög katolikus, és ortodox felekezet, s vannak izraelita hitközségek, zsinagógák is. De ha a polgári anyakönyvekkel kezdte el munkáját, a vallás fel van tüntetve az anyakönyvekben és segítenek megoldani a problémát.

Mielõtt azonban egyházi anyakönyvi kutatáshoz kezdenénk, az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet.

1959-ben a Mormon felekezet engedélyt kapott arra, hogy Magyarország területén lévõ egyházi anyakönyveket mikrofilmre vegye, azaz film másolatot készíthettek az anyakönyvekrõl. A legtöbb születési/keresztelési, halálozási és házassági anyakönyv 1700-1720-ra datálódik , bár van amelyik az 1630-s évre nyúlik vissza.

A mikrofilm másolatok az Országos Levéltárban megtalálhatók, és - a legutolsó 100 év kivételével-kutathatók, olvashatók, korszerû mikrofilm- olvasóval.

Ezekrõl a filmekrõl lista készült, és abc sorrendben rendezett könyvekben található a teremben. A mikrofilmek jegyzéke remélhetõleg hamarosan a Web Archívumból is lehívható lesz.

A jelenlegi határokon túli anyakönyvek mikrofilm másolatainak csak egy kis része hozzáférhetõ a Magyar Országos Levéltárban, az elmult években a Felvidéki anyakönyvek is elérhetõvé váltak.

A ma Ausztriához tartozó burgenlandi anyakönyveknek, a Kalocsai érsekségé (a jugoszláv részek, ma Bosznia-Hercegovina), továbbá a Romániához csatolt Kolozsváré, és a nagyváradi izraelita újabbkori � 1828-1895 �s anyakönyvek másodlatai is itt találhatók. Magyarország azon részei, amelyek ma Ausztriához tartoznak, saját anyakönyvi nyilvántartásokkal rendelkeznek, a Mormonok ezeket is lefilmezték.

Az is gondot okoz a kutatásban, hogy számos régi magyar várost átkereszteltek. Ott egyénileg kutatni nem kis fáradsággal járhat, de nem lehetetlen. Egyes esetekben a nagyobb szlovákiai magyar anyakönyveket lefilmezte a Magyar Levéltári Szolgálat, tehát érdemes a mikrofilm katalógus elõzetes átvizsgálása. Pl. Pozsonyi anyakönyvek hozzáférhetõk.

A történelmi Magyarország helyiségeinek egykori és mai elnevezését hamarosan a Helységnevek névtárában közreadjuk.

Az anyakönyvek, mint kutatási források, rendkívül fontosak. Számos egyéb adatot is tartalmazhatnak az anyakönyvek, így például a foglalkozást (pl. malmi bíró), származási helyet (pl. ex Hosszúfalú - Hosszúfalúból való), rangot-osztályt ("Nobilis" (lat. nemes) vagy "neme" toldattal állnak a felekezeti anyakönyvben, amíg parasztra a "földmûves", "adózó", "colonus", "nemtelen" vagy a "paraszt" szó utal), életkort, családi állapotot házasságkötéskor (pl. "ifjú legény", vagy "virgo nobilis"), halotti anyakönyvben az elhalálozás okát (pl. hideglelés, sínylõdés).

Visszatérve az 1800-s vagy késõbbi felekezeti anyakönyvekre, sok városban, községben az egyes bejegyzések házszámrovatot is tartalmaznak ! A megyei levéltárakban fellelhetõ régi a városi térképen szerencsés esetben még a ház helye is beazonosítható.

Népszámlálások, összeírások - hol kutassunk és hogyan:

1233-1332

Pápai összeírás, az egyházak által neki fizetendõ adóról. Tíz is van ilyen 1233 és 1332 között, de fõleg a magyar püspököket érinti.

1550-1696 Dicalis Coscriptio

A mohácsi vész után történt összeírások az országos levéltárban találhatók. A legelsõ 1550-bõl való, azután következnek az 1552. és 1553. évi adólajstromok, csupán portákkal. Az 1553. évi a birtokosokat is felsorolja. Az 1555. évi ismét csak a portákat, az 1559. évi ellenben a birtokosokat is. Ezeken kivül még az 1564., 65., 66., 67., 70., 72., 76., 78., 98., 99., 1601., 2., 3. évekbõl vannak összeírások, mely utóbbi azonban csupán a házakat sorolja fel, továbbá 1609., 10., 14., 18., 19., 22., 26., 35., 38., 47. és 1696. évbõl, mely utóbbiról két terjedelmes összeírás maradt fenn.
Az adóösszeírásokat és ezek alapján az adókivetést, az adórovók, királyi dicátorok végezték. A mûködõ adórovók részére a vármegyék (pl. Bars megye az 1596 április 25-én Szent-Benedeken tartott közgyûlésében) részletes szabályzatot dolgoztak ki.. Az adórovó mellett a vármegye részérõl az esküdt nemes mûködött.


1570-1650 Elenchusok

A törökök utánozták e rendszert "dephter" listáik 1570-1650 -ig, a hódoltság szakában, éltek.

1690

Az elsõ ilyet az országnak a török uralom alól történt felszabadítása után készítették. Buda lakóiról készült, abból a célból, hogy megállapítsák hány család élte túl a 150 éves török megszállást.


1715. és 1720-iki összeirások

A szatmári békekötés után nyugodtabb napok virradtak az országra. Ugy látszott, elérkezet az idõ, a mikor az úgyszólván teljesen összezúzott állami szervezetet és közintézményeket, az idõ szellemének, a haladásnak megfelelõen, ujjáalkotni lehet. A reformmozgalmat az 1712–15-iki országgyûlés indította meg. III. Károly pedig 1714. szeptember 20-án kelt terjedelmes leiratában felszólította az országos karokat és rendeket, hogy keressenek módozatokat, miként lehetne az ország teherviselõ képességét pontosan megállapítani s e szerint a terhek arányos elosztását elérni. Õ maga különben ezt a módozatot is megadta, midõn egy ily vagyon-kataszter alapelveit közölte velük.
A karok és rendek örömmel vették a királyi leiratot s ki is dolgoztak egy szabályzatot, a mely szerint az ország összes lakosságát, vagyoni viszonyaival együtt, a kiváltságos osztályok és az izraeliták kihagyásával összeírni lehessen.

A kidolgozott részletes szabályzat szerint az összeírás 1715-ben indúlt meg és 1720-ban ujabb minta szerint megújult. Az összeirás végzésére minden megye bizottságot küldött ki. Ezek a bizottságok azután más-más megyében mûködtek olyképpen, hogy egyik megyét sem a saját, hanem egy más megye bizottsága írta össze. Nyitravármegye bizottsága példáúl Gyõr és Zemplénvármegyét írta össze, míg Nyitrában Ungvármegye küldöttei mûködtek.

Az 1715.-évi országos összeírás a MOL és az Arcanum Kiadó munkájának köszönhetõen DVD-is hozzáférhatõ, a MOL honlapáról pedig megnyitható, kutatható.

1747

A következõ 1747-ben volt, de egyházi jellegû. Majdnem teljes volt, különösen ami a a nyugati részeket illeti.

1770

Mária Terézia szervezett meg egyet 1770-ben. Célja az volt, hogy megállapítsa azt, hogy hány birtokos nemes szerzõdött jobbágyokkal Urbárium volt a neve. Fõleg nemesekre vonatkozó adatokból állt de tartalmazta a jobbágyok tartozó szolgálatait, a fizetséget és birtokrész méretét.

1784

II. József rendelt el egyet 1784-re, de a nemesség ellentállt. Nem kívánt személyes adatokkal szolgálni a Habsburg háznak. Részben megsemmisült nyomokban maradtak fönn adatok.

1828/1848/1857

Meglepõ, hogy az utolsó régi magyar népszámlálás 1828-ból, mindenkit tartalmaz a nemességen kívül. Van egynehány modern országos népszámlálás. 1848-ban minden zsidóra, 1857-be pedig minden háztartásra terjedt ki.

1868

Sajnálatos módon az 1868 óta végzett modern népszámlálások, eltérõen az angolokétól, foglalkozási és kerületi jellegûek voltak, statisztikai, levéltári célúak, ennélfogva értéktelenek családkutatásra, nem adnak meg neveket.

Fõvárosi Címtár.

Ez leginkább a Baross utcai Fõvárosi Könyvtárban található Szabó Ervin tér 1. sz.alatt. A címtár két részbõl áll. Az elsõ abc sorrendben adja a városlakókat, a parasztokat kivéve, a második a szakmák szerint tagozódik.

Két típusú eligazító van: az egyik a magánzókról, a másik üzlettel bírókról. 1885-1928 ig tartó idõszakot öleli föl.

Másodévenkénti adatokat tartalmaznak. A második adathalmaz a köztisztviselõkrõl és a városi alkalmazottakról tudósít, 1878-1945-ig és tartalmasabb.

Budapest németajkú lakosságának saját címtára volt. "Addressen Kalender und Strassen Kalender" 1805-ben kezdõdik és fokozatosan nem németajkúakat is tüntet föl.,

Hasznos adatok ezek, a címek a lakókerületet is megmondják , így elvezetnek a megfelelõ kerületi anyakönyvi hivatalhoz ha 1895 utáni születési/keresztelési, házassági vagy halálozási adatot keres.

A végrendeleteket a Polgármesteri Hivatalban tárolják, de helyhiány miatt sokat kiselejteztek.

További magyarországi levéltári archívumokat lásd a Levéltárak fejezetben.

Városi levéltárak

A levéltárak honlapjait az oldalunkon található linkek segítségével el lehet érni.

Fõvárosi Levéltár

A levéltár honlapját az oldalunkon található link segítségével el lehet érni.

Leghasznosabbak itt az 1890 óta e polgáriasodó városban kiadott iparengedélyek . Két csoportra oszlik az anyag. Egyik a kisipari , másik a nagyipari, gyári helyiségekre, mûhelyekre vonatkozik.

Ha ismeri felmenõi szakmáját, foglalkozását, megvannak itt a városi céhnyilvántartások is. Ezért itt például a tanoncságot is követni lehet , de korlátozott mértékben egyes pl.ács-asztalos mesterek szakmai történetét is megismerhetjük. Korlátozott mértékben fellelhetõk itt iskolai adatok, tanulónévsorok is.